Mitől ilyen drága a földgáz a cégemnek? A vállalati gázár elemei.

Bizonyára önnek is feltűnt már, hogy cége gázszámláin arányaiban is magasabb összegek szerepelnek, mint az otthoni csekkeken. Elgondolkodott már azon, hogy ez miért van így? Sajnos a legtöbben nem is tudnak arról, hogy bármikor gázkereskedőt válthatnak. Pedig előfordulhat, hogy az ön cége is százezreket, sőt milliókat veszít a rendkívül magas gázárnak köszönhetően.

A rendszerhasználati díjakról

Érdemes tudni róla hogy az ön földgázköltsége két elemből áll. Az úgynevezett molekula költségből (vagy gázköltségből) és a rendszerhasználati költségekből áll mely az előbbi 30-35%-a. Ebbe beletartozik a szállítás, a tárolás és az elosztás díja is A fennmaradó rész a gázmolekula árából és az elhasznált mennyiség szorzatából adódik.

Arról van tehát szó, hogy a földgáz díja (az imént említett gázmolekula ára) a gázkereskedő által leszállított árucikk ellenértéke. Az ön által kifizetett teljes havi összeg azonban további díjtételekből is áll. 

A földgáz értékesítése ugyanis nem áll meg az áru megvásárlásával, a kereskedőnek gondoskodnia kell annak fogyasztási helyre történő elszállításáról, illetve az azt megelőző tárolásról is. Ezáltal különféle díjakat kell fizetnie, melyeknek terhei bizony a fogyasztót is érintik.

A rendszerhasználati díjak tehát fedezik a fix, valamint a forgalmi tételek díjait.

Mi az az MSZKSZ, és hogyan befolyásolja a földgáz árát?

Bizonyára látta már a cége számláin szerepeltetett MSZKSZ rövidítést. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség azért jött létre, hogy Magyarország számára megfelelő mennyiségű biztonsági földgázkészlet álljon rendelkezésre abban az esetben is, ha a földgáz ellátásban esetleges zavar keletkezik. Az erre vonatkozó jogszabályt 2006-ban vezették be.

A Szövetség elsődleges feladata, hogy biztosítsa egy meghatározott mennyiségű biztonsági készlet felhalmozását és tárolását, illetve megteremtse az ehhez szükséges feltételeket. Röviden, a stabil gázellátásért felel. Ezt stratégiai készletezésnek is nevezzük, melynek költségei 2010 óta a fogyasztók számláin is szerepeltetve vannak.

Ennek előnye, hogy a biztonsági rendelkezések költségeit apránként fizetik meg a fogyasztók (mind a lakosság, mind a vállalatok), ellenben az elhárítható zavarok bekövetkeztével járó ad hoc jellegű többletköltségekkel.

Milyen adót fizetünk az energiahasználatért?

Az energiaadót 2004. január 1-jétől vezették be Magyarországon. Bevezetésére az Európai Unió előírásai miatt volt szükség. Célja a környezeti károk energiaárakba történő beépítése és a gazdasági szereplők energiatakarékosságra ösztönzése. Egy 2016-os törvénymódosítás azonban integrálta az energiatörvényt a jövedéki törvénybe, ezért ma már az energiaadó is a jövedéki adók csoportjába tartozik.

Energiafogyasztásra vonatkozó jövedéki adót két energiaforrásra, villamos energiára, valamint földgázra fizetünk. Az adónem alapját a termék mennyisége képezi. Földgáz esetében korábban gigajoule-ban (GJ) határoztuk meg a fogyasztást, azonban ma már a villamos energiához hasonlóan ezt is kWó-ban számoljuk el. Az így fizetendő jövedéki adó mértéke 2017. január 1-jétől 0,3038 Ft/ kWó.

Az adóterhet annak a személynek (vagy vállalatnak) kell megfizetnie, aki a terméket ténylegesen felhasználja. Az adó alanyának kiléte pedig attól függ, hogy az energiatermék hogyan jut el a fogyasztóhoz.

És természetesen az ÁFÁ-ról sem szabad megfeledkeznünk. A földgáz beszerzési árát, valamint a rendszerhasználati díjakat az állam jelenleg 27% áfával terheli, melynek költsége szintén a felhasználóra száll.

A versenypiaci és az egyetemes árképlet közti különbség

A földgáz értékesítését tekintve Magyarországon jelenleg kétféle kereskedési mechanizmust különböztetünk meg.

Az egyetemes szolgáltatók kötelezettsége, hogy ellássák a tőlük ajánlatot kérő, egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztókat. A velük kötött szerződés feltételei, valamint az abban foglalt árak hatóságilag szabályozottak. Hazánkban jelenleg egyetlen egyetemes szolgáltató működik, a FŐGÁZ Zrt.

A szabadpiaci (vagy versenypiaci) kereskedők az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók részére, területileg nem kötött, egyedi piaci versenyalapú szerződéses feltételek szerint szolgáltathatnak. Ez utóbbi kereskedők ajánlatainak versenyeztetésével komoly összegeket spórolhatunk az ön cégének is.

A versenypiaci és az egyetemes ellátás különbségeiről másik cikkünkben olvashat bővebben.

Hadd spóroljunk Önnek is!

Érdeklődjön teljes mértékben ingyenes és kötelezettségmentes szolgáltatásunkról, vagy olvasson további hasznos tudnivalókat és tanácsokat ide kattintva.